Az egyre korszerűbb és energiatudatosabb építési technológiák alkalmazásával (homlokzat-, tető hőszigetelés, hőszigetelt nyílászárók) csökkenthetjük energia számláinkat és az üvegházhatást okozó gázok mennyiségét. De ne feledjük, hogy a megfelelő szellőzés ebben az esetben fontos szerepet kap.
Nyílászáró csere, ablakcsere, házszigetelés után sokan panaszkodnak penész megjelenésére, mely az esetek többségében a nem kielégítő légcserére vezethető vissza.

Mindennapi tevékenységeink (Pl.: főzés, fürdés) alkalmával akaratlanul is megnöveljük lakótereink páratartalmát. Egy bizonyos mennyiségig a levegő képes ezt megkötni, de amikor már telítődik, akkor a leghidegebb felületeken csapódik le (nyílászáró üvegfelületén vagy rosszabb esetben a falakon). A nyílászáró üveg felületén megjelenő nedvesség sok esetben le is folyhat a nyílászáróról, és eláztathatja a párkányt, a falat, vagy akár a parkettát. Egy másik probléma a penész kialakulása, mely hosszútávon komoly egészségkárosodást okozhat, különösen a krónikus légúti betegségben szenvedőknél. Emellett szükségünk van friss levegőre jó közérzetünk megtartása végett.
Jó szigetelés esetén a légcserét fokozni kell, hogy kiküszöböljük a penészesedést.
Az ablakon át történő folyamatos szellőztetés sok esetben (Pl.: távollétünkben, alvás közben) nem kivitelezhető. Ezen kívül a téli fűtési szezonban sem hagyjuk szívesen nyitva hosszabb időre az ablakot, mert sok hőenergia megy veszendőbe. Sok esetben nem is tudjuk megítélni, hogy a szellőztetési idő elegendő volt-e a páratartalom szempontjából.

 

 

Nyílászáró illetve ablakcsere alkalmával, már a megrendeléskor érdemes elgondolkodni azon, hogy mely helyiségekben lehet szükség légbevezetőre. Ebben az esetben már az ablak gyártásakor, a gyártósoron szakszerűen ki tudják marni a szükséges réseket, így időt és pénzt takaríthatunk meg.
Vásárolhatunk manuálisan működő légbevezetőt, de ezzel nem sokat érünk el, mert nekünk kell nyitnunk és zárnunk a szerkezetet. Lezárható légbevezető használatakor nem tudjuk megítélni, hogy légcsere-, vagy páratartalom szempontjából elegendő volt-e a szellőztetési idő. Egy ilyen szellőzőnyílással csupán lerontjuk nyílászárónk tokjának hőszigetelő értékét. Sok nyílászáró vasalata rendelkezik résszellőző funkcióval, akkor inkább a résszellőzőt használjuk.

Léteznek ma már korszerű higroszabályozós légbevezetők, aerecok. A higroszabályozós aereco működési elve rendkívül egyszerű: bizonyos anyagok a páratartalom emelkedésétől megnyúlnak, a szárazabb levegőtől pedig összehúzódnak. Ilyen – páratartalomra érzékeny – poliamid pántkötegek mozgatják a higroszabályozós légbevezetők zsaluit is. A zsaluk akkor nyitnak ki, amikor megnő a páratartalom a lakásban, amint a páratartalom normalizálódik, a zsaluk bezáródnak. A poliamid pántok el vannak zárva a külső levegő elől, tehát kizárólag a lakás levegőjében lévő nedvességre reagálnak. Ebből következően teljesen biztosak lehetünk abban, hogy csak annyi levegőt enged be, amennyi ténylegesen szükséges a helyiség optimális levegőminőségéhez, ezáltal nem okoz felesleges fűtési energiaveszteséget.
A nem zárható és növelt minimum hozamú légbevezetők alkalmasak a nyílt égésterű gázkészülékek égési és szellőzőlevegőjének utánpótlására.

 

 

Az EMM légbevezetőkön beérkező levegő iránya attól függ, hogy a talapzatát a két lehetőség közül, hogyan szerelik fel. Így a légáram iránya a födém elhelyezkedésétől függően és a benntartózkodók kényelme érdekében megválasztható.
A szellőzőt minden esetben vízszintesen az ablak felső részén kell elhelyezni, más beépítés csak akkor jöhet szóba, ha a felső beépítés lehetetlen (pl. íves ablak, felső kilincs, vagy esetleg a gázszolgáltató 2 db nem zárható elem alsó-felső beépítését követeli meg).
A légbevezetők függőleges réssel történő beépítése nem engedélyezett a csapóeső elleni védelem elégtelensége miatt.
A nyílt égésterű gázkészülékekhez valamint egyéb fűtőberendezésekhez alkalmazott típusok nem lezárhatóak. A légbevezető elemek szellőzőnyílásának eltömítése SZIGORÚAN TILOS, mert balesetveszélyes.